LÉPJEN BE ÖN IS A MÉTAKŐRBE!
Get Adobe Flash player

Adószabály változások 2012-ben

Adójóváírás, bruttósítás

–          Megszűnik az adójóváírás

–          Sávos lesz az adóalap, részben marad a 27%-os adóalap-kiegészítés (bruttósítás)

Az adóalap-növelő összeget:

–          Az összevont adózás alá tartozó jövedelem 2.424.000Ft-ot (havi 202.000Ft-ot) meg nem haladó része után nem kell megállapítani,

–          Az összevont adózás alá tartozó jövedelem 2.424.000Ft-ot meghaladó része után 27%-os mértékkel kell megállapítani.

–          A nettó keresetek megőrzését szolgáló kompenzációról a szociális hozzájárulási adó rendelkezik.

A minimálbér 93.000Ft, a garantált bérminimum 108.000Ft lesz 2012-től.

Szociális hozzájárulási adóból adókedvezmény (bérkompenzáció)

–          A szociális hozzájárulási adóból adókedvezményként érvényesíthető a bérkompenzáció, ha a munkabérek nettó értékének megőrzése érdekében megvalósítják a kormány által elvárt béremelést, erről külön kormányrendelet fog rendelkezni.

–          Csak abban a hónapban jár az adókedvezmény, amelyben valamennyi folyamatosan foglalkoztatottnál végrehajtották az elvárt béremelést.

–          Az adókedvezményt munkavállalónként kell megállapítani és azt a havi bevallásban lehet a fizetendő szociális hozzájárulási adóból visszatartani.

–          Az adókedvezmény alapja a természetes személyt megillető bruttó munkabér (Szja tv. rendelkezései szerint adókötelezettség alá eső jövedelem).

–          Az adókedvezmény mértéke 2012-ben az alap 21,5%-a, de legfeljebb 16.125Ft, vagy amennyiben a bruttó bér magasabb, mint 75.000Ft, akkor a 16.125Ft-ot csökkenteni kell a 75.000Ft-on felüli bruttó bér 14%-ának megfelelő összeggel. Így a kedvezmény maximum 16.125Ft, 75.000Ft-os keresetig, afölötti keresetnél elkezd fogyni a kedvezmény, és 135.000Ft felett el is fogy.

 

 Egyes meghatározott juttatások

A kifizető adóterhe mellett adható egyes meghatározott juttatások köre bővül, a béren kívüli juttatások szabályozása átalakul!

–          A közterhek nem változnak a juttatás értékének 1,19x-ese után 16% szja, 27% Eho.

–          2012-ből ismét lehetőség lesz arra, hogy a törvényben külön meg nem határozott juttatásokat is lehessen adni a munkáltató adóterhe mellett (ahol az adóalap a juttatás értékének 1,19x-ese és a juttatást 27%-os eho terheli), ha a juttatást:

o   minden dolgozónak egyaránt – azonos nagyságban – nyújtják, vagy

o   minden dolgozó által megismerhető szabályzat alapján meghatározott személyi kör részesül a juttatásban.

–          Egyes meghatározott juttatásként adható a jövőben az adómentes juttatásnak, üzleti ajándéknak nem minősülő, üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá.

–          Egyes meghatározott juttatás az a kiadás is, amelyet a kifizető olyan ajándéktárgyakra fordít, amelyeket az egyidejűleg több magánszemély számára szervezett ingyenes, vagy kedvezményes döntően vendéglátásra, szabadidőprogramra irányuló rendezvényen ad a résztvevőknek, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25%-át.

–          Ismét lesz a béren kívüli juttatásokra ún. cafeteria keret!

–          A munkáltató által munkavállalónak, vagy a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek adható béren kívüli juttatások legfeljebb 500.000Ft-os éves keretösszegig nyújthatók.

–          Az összeghatár felett adott juttatás egyes meghatározott juttatásnak minősül, a juttatás 1,19x-ese után a kifizetőt 16% szja mellett 27% eho is terheli.

–          Maradnak az egyes béren kívüli juttatásokra vonatkozó egyedi keretek is. (Pl. havi 5.000Ft feletti hideg étkeztetést biztosító juttatás (a felettes rész) egyes meghatározott juttatásként adóköteles.

Reprezentáció, üzleti ajándék

–          A társasági adóalanyok (egyéni vállalkozók) esetében a reprezentáció, üzleti ajándék az első Ft-tól egyes meghatározott juttatásként adókötelessé válik!

–          Az első Ft-tól kezdődően adóköteles a reprezentáció és üzleti ajándék címén adott juttatás minden kifizető esetében. A kifizetőt a juttatás értékének 1,19x-ese után 16% szja és 27% eho terheli.

–          A reprezentáció fogalma nem változik, az üzleti ajándéknál az egyedi értékhatár megszűnik.

–          A Tao adóalany, egyéni vállalkozó esetében a reprezentáció és üzleti ajándék után a bevallási- és adófizetési kötelezettséget havonta kell teljesíteni.

–          Átmeneti rendelkezés alapján a törvény rögzíti, hogy a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózóknak a reprezentáció, üzleti ajándék juttatására vonatkozó új szabályokat a 2012-ben induló üzleti évük első napjától kell alkalmazniuk.

 

Béren kívüli juttatások

Közteher: juttatás értékének 1,19x-ese után 16% szja és 10% eho

SZÉP Kártya keretében adható juttatás:

–          szálláshely-szolgáltatás igénybevételére, ennek éves kerete 225.000Ft;

–          vendéglátás-szolgáltatás igénybevételére (meleg étkeztetésre használható), ennek éves kerete 150.000Ft;

–          a turizmushoz kapcsolódó egyéb szabadidő eltöltését, rekreációt, egészségmegőrzést szolgáló kártya, amelynek éves kerete 75.000Ft.

Munkahelyi étkeztetés:

–          A SZÉP kártyától függetlenül béren kívüli juttatásnak minősül a munkavállaló, illetve a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató és a munkáltatótól nyugdíjba vonult nyugdíjas által választása szerint igénybe vett munkahelyi étkeztetés havi 12.500Ft-ot meg nem haladó része. Ugyanilyen elbírálás vonatkozik a kizárólag az adott munkáltatónál működő munkahelyi étkezőhelyen felhasználható utalványra is.

 Erzsébet utalvány:

–          Havi 5.000Ft értékben adható Erzsébet utalvány, fogyasztásra, készétel vásárlására (2012-ben még meleg étkeztetésre is felhasználható). A kibocsátó a Nemzeti Üdülési Alapítvány.

–          A magánszemély választhat, hogy az adott hónapra melyik fajtát választja e juttatások közül.

Változatlanul adható béren kívüli juttatások:

–          saját üdülőben történő üdültetés,

–          helyi utazási bérlet,

–          iskolakezdési támogatás,

–          iskolarendszerű képzés,

–          önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári, egészségpénztári munkáltató befizetések.

2011.10.01-től megszűnt az üdülési csekk juttatási lehetőség.

2012-től megszűnik az internetelérés támogatása (havi 5.000Ft) kikerül a béren kívüli juttatások köréből.

 

Végtörlesztés támogatása (kamatmentes munkáltatói kölcsön)

–          Amennyiben a munkáltató munkavállalójának a deviza alapú hitel visszafizetéséhez kamatmentes forintkölcsönt nyújt, akkor a kölcsön után nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani, feltéve, hogy a magánszemély a hitelintézet által kiállított igazolással bizonyítja a kölcsönt biztosító munkáltatónak a végtörlesztésként kiegyenlíteni kívánt tartozása fennálló összegét.

 

Végtörlesztéssel összefüggő adómentességek

Vissza nem térítendő munkáltatói támogatás

–          Adómentes a munkáltató által a dolgozó végtörlesztéséhez adott vissza nem térítendő támogatás 7,5M Ft-ig, ennek feltétele, hogy a munkáltató a támogatást a követelés (bank) jogosultjának igazolása alapján közvetlenül a követelés (bank) résére utalja (vezesse át).

–          Átmeneti rendelkezés alapján az adómentesség vonatkozik a törvény hatályba lépését megelőzően 2011-ben végtörlesztés céljára adott vissza nem térítendő támogatására is.

–          2012.02.28-ig lehet ilyen címen támogatást adni.

–          Ha a végtörlesztés már megtörtént, adható a támogatás közvetlenül a magánszemélynek is, ha a végtörlesztés tényét a bank igazolja.

 

Egyéb adómentes juttatások

 Betegbiztosítás támogatása

–          Adómentessé válik a kifizető által a magánszemély javára fizetett, visszavásárlási értékkel nem rendelkező betegségbiztosítás díja.

–          A baleset- és betegségbiztosítás alapján járó jövedelmet pótló szolgáltatás összegéből a Központi Statisztikai Hivatal által a biztosítói teljesítés évét megelőző 2. évről közzétett nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset 50%-ának a jövedelem-kiesés időszakával arányos összegét meg nem haladó rész minősül adómentesnek.

Csoportos személyszállítás

–          Csoportos személyszállításnak minősül, és ezáltal adómentes az is, ha 4 főnél kevesebb munkavállaló szállítását biztosítja a munkáltató abban az esetben, ha a munkavállaló munkarendje miatt a munkába járás, illetve a hazautazás közösségi közlekedéssel nem oldható meg.

–          Bevételnek nem számító tétel a kifizető által a tevékenységében közreműködő magánszemélytől átvállalt kamarai tagdíj összege, feltéve, hogy a tevékenység kizárólag szakmai kamara tagjaként folytatható.

 

Elismert költség-külföldi kiküldetés

–          A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30%-a, de legfeljebb a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg (15 eurónak megfelelő forintösszeg).

–          Egyéni vállalkozó elismert költség a kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költség, azzal, hogy e pont rendelkezése nem alkalmazható abban az esetben, ha az utazásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya, stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti.

Családi kedvezmény

–          Az adóalap kedvezmény összege nem változott!

–          Jogosultsági hónapnak az számít, amikor a jogosultság fennáll!

 

Termőföldből átminősített ingatlan átruházása

–          Szigorú, megkülönböztetett szabályok a termőföldből átminősített ingatlannal összefüggésben keletkező jövedelem adózására.

(Örökösre nem vonatkozik a szabály.)

Ha a termőföldből átminősített ingatlan átruházásából származó adóköteles jövedelem meghaladja a rendelkezésben rögzített szabályok szerint megállapított szokásos hozamot, akkor az általános szabályoktól eltérően kell megállapítani az adó alapját.

–          Szokásos hozamnak kell tekinteni az átruházásból származó bevételből levonható költségek (megszerzésére fordított összeg és az ezzel összefüggő más kiadások, az értéknövelő beruházások értéke, az átruházással kapcsolatos kiadások) 0,3%-ának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összegét.

–          A hozam ezt meghaladó részét az adó alapjának megállapításánál 3x-os összegben kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy a jövedelemből a szokásos hozammal megegyező összeget 16%-os mértékű adó terheli, míg az azt meghaladó rész lényegében 48%-kal adózik.

–          Általánostól eltérő szabályzás vonatkozik az árfolyamnyereség, illetve a vállalkozásból kivont jövedelem megállapítására is azokban az esetekben, amikor a termőföld átminősítéséből létrejövő ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaságban részesedéssel rendelkező magánszemély tag a részesedését ellenérték fejében átruházza, illetve azt a társaságból kivonja.

–          A szokásos hozamot meghaladóan keletkező árfolyamnyereség, illetve vállalkozásból kivont jövedelem 2x-esével kell az adó alapját növelni.

–          Szokásos hozamnak a részesedés megszerzésére fordított érték (ideértve a részesedéssel kapcsolatos járulékos költségeket is) 0,3%-ának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összegét kell tekinteni.

–          A rendelkezést már a hatályba lépését követően kell alkalmazni.

 

Ingó dolog átruházásának adómentes része

–          Nem kell jövedelmet megállapítani (bevallani) az ingó átruházás után, ha a bevétel az adóév elejétől összesítve nem éri el a 600.000Ft-ot (vagy a jövedelem a 200.000Ft-ot), ilyen esetben az üzletszerűséget sem kell vizsgálni. A kedvező szabály nem alkalmazható akkor, ha az értékesítést egyéni vállalkozóként végzi a magánszemély.

–          A hulladékfelvásárlás esetén a kifizető adózik.

–          A fémhulladék ellenértékéből 25% adóalapot kell figyelembe venni, (vagyis az átvevő kifizetőnek a kifizetésre kerülő összegből 4% adót kell levonnia), amelyet magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként kell bevallania és megfizetnie az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre. További közteherfizetéssel összefüggő kötelezettség sem a kifizetőt, sem a magánszemélyt nem terheli.

 

Ingatlan, ingó dolog átruházása

 Ingó, ingatlan gazdasági tevékenység keretében történő átruházása:

–          Ingó, ingatlan (ez új szabály) értékesítés esetében, ha ingó vagyontárgy, ingatlan átruházása gazdasági tevékenység keretében üzletszerűen történik, (erre külön fogalmi meghatározás lesz), akkor az értékesítésből származó jövedelmet az önálló tevékenységből származó jövedelem-megállapítási szabályok szerint kell meghatározni.

–          Lízingügyletek:

–          Az ingatlan elidegenedésből származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályok kiegészülnek a nyílt és zártvégű ingatlanlízing ügyletek tekintetében.

–          Ha a futamidő végén a vételi jog gyakorlásával szerzi meg a magánszemély az ingatlant, akkor

o   a szerzési időpont a vételi jog gyakorlásának időpontja,

o   megszerzésre fordított összeggel kapcsolatos más kiadásnak minősül a fizetett előtörlesztési díj,

o   megszerzési összegnek minősül a magánszemély által megfizetett lízingdíjak tőkerésze, a lízingbevevői pozíció átvételéért fizetett összeg, a futamidő végén a vételi jog gyakorlása fejében a lízingbevevőnek fizetett összeg.

 

Adóelőleg fizetés, adóelőleg alapja

–          A kifizetőnek csak a mezőgazdasági őstermelőtől és az egyéni vállalkozótól nem kell adóelőleget levonnia. (Tehát a számlát adó magánszemélytől le kell vonni az adóelőleget, ha az nem egyéni vállalkozó, vagy nem mezőgazdasági őstermelő.)

–          Ha bevétel kifizetőtől származik az önálló tevékenység bevételével szemben az adóelőleg számításnál a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata lapján legfeljebb a bevétel 50%-áról lehet költségnyilatkozatot tenni.

–          Költségtérítés esetén külön meghatározás van arra, hogy Költségnyilatkozat hiányában vagy olyan bevétel esetében, amelyből költséget levonni nem lehet, önálló tevékenységből származó bevétel vagy ilyennek minősülő költségtérítés esetében a bevétel 90%-át kell az adóelőleg alapjának tekinteni.

 

Az adóelőleg alapja

Adóalap-kiegészítés

–          Nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni az adóelőleg számításánál figyelembe vett jövedelem azon része után, amely nem haladja meg a 2.424.000Ft-ot akkor, ha a magánszemély a kifizetést megelőzően írásban nyilatkozik a kifizetőnek, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme az adott kifizetéssel együtt sem haladja meg az adóalap-kiegészítés alól mentesített jövedelmet.

–          A kifizető a magánszemély nyilatkozatától függetlenül alkalmazza az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, az adóév elejétől összesített adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelmei azon részére, amely az értékhatárt meghaladja.

–          A munkáltató és az adóelőleg szempontjából munkáltatónak minősülő kifizető az adóelőleg megállapítása során az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, összevont adóalapba tartozó jövedelem azon részére alkalmazza, amely meghaladja az adóalap-kiegészítési kötelezettség alól mentesített jövedelmet.

–          A rendszeres jövedelem esetén az adóalap-kiegészítés az adott kifizetés azon hányadára nem alkalmazható, amilyen hányadot a 2.424.000Ft a magánszemély munkáltatótól származó várható éves rendszeres összevont adóalapba tartozó jövedelmében képvisel. (A nem rendszeres jövedelem esetében is hasonlóan kell eljárni.)

–          A magánszemély köteles a kifizetőtől, munkáltatótól kérni az adóalap-kiegészítés alkalmazását akkor, ha a várható éves összevonás alá eső jövedelme a 2.424.000Ft-ot meghaladja. A nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a magánszemély a különbözeti bírság fizetésére köteles.

–          A magánszemély írásbeli nyilatkozatban kérheti a munkáltatótól, kifizetőtől, hogy az adott kifizetés adóelőlegének a megállapítása során a jövedelem egészére, vagy annak a nyilatkozatban megjelölt részére alkalmazza az adóalap-kiegészítést.

 

Egyéni vállalkozó, átalányadózás

–          Az egyéni vállalkozó – a társasági adó alanyaihoz hasonlóan – csak az elhatárolt veszteség nélkül számított vállalkozói adóalap 50%-áig érvényesítheti az adóévben a korábbi évek elhatárolt veszteségét.

–          Az egyéni vállalkozó adóelőleg-fizetésére vonatkozó szabályai kiegészülnek a családi kedvezmény érvényesítésével kapcsolatban.

 

Egyéb, fontosabb módosítások

–          A külföldi pénznem forintra történő átszámításánál a külföldi pénznemben szerzett bevétel mellett a külföldi pénznemben teljesített kiadásra is alkalmazható a megelőző hónap 15. napján érvényes árfolyam.

–          A külföldi pénznemben keletkező kamatjövedelem mellett az osztalék-, osztalékelőleg-jövedelem esetében is lehetővé válik az adó levonása külföldi pénznemben.

–          Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelméből a bérbeadó magánszemély levonhatja az általa igazoltan más településen bérelt lakás bérleti díját, akkor, ha a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja, ennek feltétele, hogy a lakással összefüggésben a magánszemély nem számol el költséget más tevékenységéből származó bevételével szemben sem, illetve az igazoltan megfizetett bérleti díjat, vagy annak egy részét senki sem térített meg számára.

–          Az elismert munkavállalói értékpapír juttatási program nyilvántartási szabályai módosulnak (NAV veszi nyilvántartásba a programot), változik a jövedelemszerzés időpontja.

 

Szociális hozzájárulási adó, járulékszabályozás, egészségügyi hozzájárulás

Szociális hozzájárulási adó, rehabilitációs hozzájárulás

–          Foglalkoztatói tb. járulék helyett szociális hozzájárulási adó

–          Alapja, mértéke megegyezik a foglalkoztatói tb járulékkal (27% az adó)

–          A szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető a bérkompenzáció (részletesen az szja résznél)

–          A szociális hozzájárulási adó a szakképzetlen munkaerő esetében a minimálbérig 27% helyett 18%

–          Egyéb kedvezmények (pályakezdő, 50 éven felüliek)

–          A rehabilitációs hozzájárulás összege nem módosul, 964.500Ft/fő/év, a létszámfeltétel 20-ról 25 főre változik.

 

Járulékmérték, járulékalap szélesítés

–          A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 7,5%-ról 8,5%-ra emelkedik. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3%, a munkaerő-piaci járulék 1,5%.

–          Heti 36 órás munkaviszony melletti további jogviszonyok után is kell a biztosított magánszemélynek 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni.

–          A végkielégítés, jubileumi jutalom, szabadságmegváltás, stb. után is kell 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizetnie a magánszemélynek.

 

Egyéb járulékváltozások, egészségügyi hozzájárulás

 

–          Visszaáll az a szabály, amely szerint magánnyugdíjpénztárnak fizetendő tagdíjat nem az állami adóhatóságnak, hanem közvetlenül a pénztáraknak kell bevallani és befizetni.

–          A 2012-től a 3. államból külföldi cég által Magyarországra kiküldött munkavállalók akkor mentesülnek a tb-járulékfizetés alól, ha magyarországi kiküldetésük legfeljebb 2 évre szól.

–          Átmeneti szabály alapján a már folyamatban lévő (vagyis 2012 előtt már megkezdett) kiküldetéseknél a 2 éves időtartam 2012.01.01-jétől számítandó.

–          A kamatkedvezményből származó jövedelem esetében is az szja szerinti adóalap (a jövedelem 1,19x-ese) az eho alapja.

–          10% egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a béren kívüli juttatások után.

CÉGAUTÓADÓ 2012

Jelentősen nőhet a vállalkozások terhe a cégautó adó tekintetében!

Cégautó adó: változó adómértékek teljesítmény, és környezetvédelmi osztály szerint!

Gépjárműadó – adómérték (Ft/hó)

Gépjármű                                                                            Környezetvédelmi osztály-jelzés

hajtómotorjának                   0” – „4”                                „6”-„10”                                                 „5”-„14-15”

teljesítménye (kW)                                                            osztály-jelzések esetén

0-50                                     16.500 Ft                                8.800 Ft                               7.700 Ft

51-90                                  22.000 Ft                              11.000 Ft                                8.800 Ft

91-120                                33.000 Ft                              22.000 Ft                              11.000 Ft

120 felett                            44.000 Ft                              33.000 Ft                              22.000 Ft

 

Az áfa 2012. évi változásai

Adókulcs változás

Az általános adókulcs 25%-ról 27%-ra emelkedik.

Átmeneti rendelkezések (2012-es teljesítésekre először):

–          Fordított adózás esetén a fizetendő adó megállapításának időpontja szerinti adómérték (belföldi fordított adózás, importszolgáltatás, közösségi termékbeszerzés)

–          Időszaki elszámolás:

o   fizetés esedékessége 2012 előtt: 25%

o   fizetés esedékessége 2011 után: a fizikai időszak a meghatározó

fizikai időszak még 2011: 25% §

fizikai időszak átnyúlik: időarányos megosztás §

fizikai időszak már 2012: 27% §

–          Részteljesítés: amikorra esik

–          Számlakorrekció esetén az eredeti bizonylat teljesítési időpontja szerinti adókulcs

 

Adólevonás

Személygépkocsi bérleti díj levonása, elévülési időn belüli áfa levonás

Személygépkocsi bérleti díj, nyíltvégű lízingdíj áfája levonható

–          de csak akkor, ha nincs magánhasználat

–          magánhasználat esetén csak az arányos rész (természetes mértékegységes megosztás, pl. útnyilvántartás alapján)

–          személygépkocsi, motorkerékpár, yacht

Már kifejezetten és pontosítva szerepel az áfa törvényben, hogy az adólevonási jog bármikor elévülési időn belül gyakorolható (ez nem csak a személygépkocsikra, motorkerékpárra igaz, hanem általánosságban az áfa levonási jog érvényesítésére), továbbá a göngyölített tételek esetében az elévülés figyelése.

 

Számlázás

Számlakorrekciós szabályok változása

A korrekciós számla kibocsátójának akkor sem kell önellenőrizni, ha

–          az eredetileg tévesen megállapított adóalapot utóbb bármilyen okból korrigálják, vagy

–          az adókulcs csökken, vagy

–          más (az adóalapot nem érintő) okból csökken a fizetendő adó

Külföldön teljesített ügyletek számlázása

–          Pontosító rendelkezés célja:

amennyiben az ügyletet a belföldi adóalanynak a külföldi adószámáról kell számlával kísérnie, nem kell amellett a magyar adószámáról is egy „áfa hatályán kívüli” számlát kiállítani

–          „Áfa hatályán kívüli” számlát akkor köteles kiállítani a belföldön gazdaságilag letelepedett adóalany (a magyar adószámról), ha

o   EU-ban teljesített értékesítésnél, szolgáltatásnál:

fordított adózás merül fel (a számlakibocsátónak belföldön van a teljesítéssel érintett letelepedettsége, azaz nem keletkezik telephelye a teljesítés szerinti EU-s országban, és a megrendelő ott nyilvántartásba vett és adófizetésre kötelezett)

–          3. országban teljesített értékesítésnél, szolgáltatásnál:

a teljesítési hely szerinti 3. országban nem keletkezik letelepedettsége, hanem belföldről nyújtja a szolgáltatást

 

Elektronikus számlázás

–          Már az egyedi, elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus számlához is a befogadó beleegyezése szükséges

–          EDI rendszernél írásos előzetes szerződés

Előleg, adóraktározás, kapcsolt ügyletek

Előlegfizetés importszolgáltatás esetén

–          A külföldön letelepedett adóalanytól igénybevett, fordított adózás alá eső szolgáltatásokra tekintettel fizetett előleg után is keletkezik adófizetési kötelezettsége a szolgáltatást megrendelő adóalanynak.

–          A fizetett előleget nettó összegnek kell tekinteni.

Fordított adózás, láncügylet

Fordított adózás

–          A kör nem bővült

–          Egyértelműsíti a jogszabály, hogy a számlakibocsátó, illetve a számlabefogadó státuszáról (adóalanyiság, alanyi mentesség, adókötelezettség választása), milyen módon,

o   a partner egyedi kérelmére adott tájékoztatással,

o   honlapon történő közzététellel tájékoztat az adóhatóság.

Láncügylet

–         Közbenső szereplő vevőnkénti fuvarozásának törvényi vélelmét újra csak a felek dönthetik meg, az adóhatóság nem.

–          Újra több esetben lesz lehetősége „A” eladónak adómentes számlázásra „B” fuvarozása esetén is.

 

Bruttó 300.000Ft alatti munkabérek nettó értékének megőrzése 2012-től

Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény tartalmazza a bruttó 300.000Ft alatti munkabérek nettó értékének megőrzésére vonatkozó új rendelkezéseket, amelyek 2012.01.01-2014.01.02-ig lesznek hatályban. A Kormány rendeletben határozza meg a bruttó 300.000Ft alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét. A munkaügyi ellenőrzés kiterjed a bruttó 300.000Ft alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékének megfelelő végrehajtására. A munkaügyi hatóság munkaügyi bírságot nem alkalmazhat. Aki a bruttó 300.000Ft alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést nem teljesíti, közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat, és támogatásban nem részesülhet. Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények kihirdetett 2011. évi XCIX. törvényt is módosította a 2011.11.29-én kihirdetett 2011. évi CLVI. törvény.

 

Házipénztárszabályok:

A készpénz napi záróállományának naptári hónaponként számított napi átlaga nem haladhatja meg az előző üzleti év összes bevételének 10 százalékát. Ha ez nem éri el az 500 eFt-ot, akkor az 500 eFt-ot.

Osztalékelőleg:

Ezentúl a mérleg fordulónapját követő 6 hónapon belül a számvíteli törvény szerinti beszámoló alapján is fizethető osztalékelőleg. (közbenső mérleg nélkül)

Személygépkocsi bérlés és lízing:

A személygépkocsi és más jármű bérbevétele esetén is levonható az ehhez kapcsolódóan az igénybe vevőre áthárított ÁFA.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Iratkozzon fel e-mail címével...

Adja meg e-mail címét, hogy feliratkozzon a blogra és értesítést kapjon az új üzenetekről e-mailben.